Mikrofont tennének a WC mellé, hogy így szűrjenek ki emésztőrendszeri betegségeket
A bélmozgások hangjait elemzi a mellékhelyiségben egy kis érzékelő eszköz, jó szolgálatot tehet a bélbetegségektől gyakran sújtott területeken.
A bélmozgások hangjait elemzi a mellékhelyiségben egy kis érzékelő eszköz, jó szolgálatot tehet a bélbetegségektől gyakran sújtott területeken.
A MyHeritage új megoldásával a történelem különböző szakaszaiban láthatjuk viszont magunkat, és ez most ingyenesen kipróbálható. A szoftver többnyire egészen valósághű fotókat alkot, igaz, olykor inkább mulatságos eredmények születnek.
Amerikai kutatók olyan mélytanuló algoritmust fejlesztettek, amely a tesztek szerint hosszú évekkel korábban megbízhatóan jelzi előre, ha szívinfarktus vagy stroke fenyeget valakit – derült ki az Észak‑Amerikai Radiológiai Társaság éves gyűlésén.
A HR-ben a digitális asszisztensek, az automatizált erőforrás-kezelő programok, az algoritmuson alapuló projektmenedzsment eszközök használata már nem csak a jövő megoldásait jelentik – hívja fel a figyelmet a magyar tulajdonú HR-szolgáltató, a WHC. A vállalat mesterséges intelligencián alapuló chatbotja a külföldről érkező munkavállalók koordinálását és a velük való mindennapi kommunikációt könnyíti meg.
A kutatók egy egészen új módszerrel próbálkoztak, és az eredmény egy minden eddiginél hatékonyabb vízszűrő.
A Disney Research Studios Fran nevű fejlesztése képes megjósolni, milyen lesz majd idősen egy adott személy, illetve azt is, hogy hogyan nézett ki fiatalon.
Michelle Huang 10 éven át vezetett naplót gyerekkorában, ezeket pedig betáplálta egy mesterséges intelligenciába, hogy csevegőbotot hozzon létre. Az eredmény önmagán is túlmutat.
A Talos nevű robot 882 ezer szimulációra építve az esetek többségében képes visszanyerni az egyensúlyát, ha egy fal mellett baleset érné.
1972. november 29-én jelent meg a világ első, széles körben elterjedt videójátéka, az asztaltenisz-szimulátor Pong.
Martin Ford jövőkutató tanácsai arra vonatkozólag, hogy mely típusú szakmáknak lesz jövője. Részlet a Jövőnk a robotok korában című könyvből.
A technológia a mindennapjaink része, és az, ami pár évvel ezelőtt talán elképzelhetetlen lett volna, mára természetessé vált. Legyen szó az egészségünkről, munkáról vagy tanulásról, esetleg a szabadidőnkről, az innovációk folyamatosan forradalmasítják az életünket. Tudta, hogy építettek iskolát 3D-nyomtatóval? Vagy azt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti az oktatók munkáját? És ez még csak a kezdet: jöjjön néhány techsztori napjainkból, amiből láthatjuk, hogy mi mindenre képes a tudomány.
Nem akármilyen techvállalatok, hanem a Microsoft és az elsősorban grafikus processzorairól ismert Nvidia fogtak össze annak érdekében, hogy olyan szuperkomputert építsenek, amelyben komoly szerep jut a mesterséges intelligenciának is.
Egy frissen publikált tanulmány szerint a kutatóknak sikerült olyan mélytanuló algoritmust fejleszteniük, ami végre automatizálja az eddigi manuális sejtmegfigyelést.
Az Alan Turing Intézet kutatói a nemzetközi mérkőzések adatai alapján szimulálták a 2022-es katari világbajnokság lehetséges kimenetelét.
A svájci társaság algoritmusa 80,58 százalékos valószínűséggel úgy ítélte, hogy a vitatott kép valóban a francia festőművész műve.
A kövület alapján a paleontológusok ragadozónak nézték a lábnyom gazdáját, a mesterséges intelligencia viszont megmondta, hogy igazából egy szelíd növényevőé lehetett.
E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?
Az elmúlt években főleg a Covid révén került be a hírekbe a tüdő, de nem csak a koronavírus-járvány miatt van szükség e szerv alapos vizsgálatára, hiszen tüdőgyulladást, tüdődaganatot, tuberkulózist bármikor gyaníthatnak az orvosok.
Több száz ultranagy felbontású kamerával figyelik az egyik amerikai autópálya egy szakaszát kutatók, miközben plusz autókat küldenek rá a reggeli csúcsforgalomban.
Ha a mesterséges intelligenciára az új villanyáramként tekintünk, jó képet kapunk arról, hogyan fog beférkőzni a technológia, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden területére. De míg a vezetékes áramot egyértelműen pozitív jelenségnek tekintjük, a mesterséges intelligenciának van sötét oldala is - mutat rá Martin Ford jövőkutató. Részlet a Jövőnk a robotok korában című könyvből.